Adásvétel során fizetendő költségek

Az alábbiakban segítségül egy rövid összefoglalót készítettünk az ingatlan adás-vétellel kapcsolatos leggyakoribb kiadásokról, elsősorban magánszemélyeket érintő szabályozásokhoz kapcsolódóan.

Ha a vásárlónak hitelt kell felvennie a vételár kielégítéséhez, akkor a hitelfelvétel költségei őt terhelik.

Az adás-vétel során a szerződés megkötésekor merül fel az ügyvédi munkadíj. Ezt az a fél fizeti (eltérő megállapodás hiányában), aki az ügyvédet biztosítja, jellemzően a vásárló. Az ügyvédi munkadíj változó lehet, Sopronban 2018-ban az érintett ingatlan eladási értékének 0.5%-a körül mozog, természetesen tekintettel az ingatlan értékére, és a jogi ügylet bonyolultságára is. Az ügyvédi munkadíj mellett felmerülhetnek egyéb költségek is a szerződés megkötésével kapcsolatosan, pl. földhivatali ügyintézéssel kapcsolatban, ezek költségei is az ügyvédi munkadíjat fizető felet terhelik (hacsak másképpen nem állapodnak meg).

Az adóhivatal felé is fizetni tartozunk az ingatlan átruházás során. Az illetéket akkor fizetjük ha lakást vagy ingatlant vásároltunk, míg adót akkor fizetünk, ha eladjuk azt.

Az illeték

Alapja

A vásárolt ingatlan terhekkel csökkentett forgalmi értéke. Csere esetében pedig a két ingatlan értékének különbözete az illeték alapja.

A hatályos törvényi rendelkezések szerint az illetékhez szükséges forgalmi értéket a vagyonszerző köteles bejelenteni. Ha ő ezt nem teszi meg, vagy az adóhatóság szerint a tényleges érték látványosan eltér a bejelentett értéktől, akkor az adóhatóság állapítja meg.

2018. január 1-vel, hogy a vagyonszerző a forgalmi értékről nyilatkozhat, és azt figyelembe veheti az adóhatóság, de mindenképpen a hatóság fogja megállapítani a forgalmi értéket mindenféle összehasonlító értékadatok alapján (különféle értékbecslések tipikusan), ha ilyen nem lehetséges, akkor helyszíni szemlével, vagy szakértő bevonásával is próbálkozhat. 

Mértéke

Lakásvásárlás, vagy csere alkalmával 4% az illeték mértéke.

Mentességek

Természetesen léteznek kedvezmények, mentességek, mind a mértékre, mind az alapra vonatkozóan.

• Nem kell fizetni az úgynevezett negatív illetékalap esetében. Ez akkor fordulhat elő, ha a vásárló másik lakástulajdonát egy éven belül eladja, és a megszerzett lakás forgalmi értéke kisebb, mint az eladott ingatlané.
• 2014. januárjától mentes a visszterhes vagyonátruházás egyenesági rokonok (tehát szülő-gyermek, nagyszülő-unoka viszonylatában) és házastársak között, illetve házassági vagyonközösség megszüntetése esetén.
• Az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény; Itv.) 2018. január 1-jétől hatályos módosítása szerint, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete. Több lakástulajdon megszerzése, illetve értékesítése esetén továbbra is csak a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő értékesítés vehető figyelembe 
• Lakóház építésére alkalmas telek megszerzése illetékmentes, ha a vevő vállalja, hogy azon 4 éven belül lakóházat épít és ezt jogerős használatba vételi engedéllyel igazolja
• Újépítésű ingatlan első értékesítése esetén a vásárlás 15 millió forintig illetékmentes, 15-30 millió forint közötti vételár esetén a 15 millió forint feletti részre kell csak illetéket fizetni, 30 millió forint feletti érték esetén viszont nincsen kedvezmény
• 35 év alattiak első lakástulajdon szerzése kedvezményes – 2%-os illetéket kell csak fizetni – amennyiben az egész lakás forgalmi értéke 15 millió Ft alatt van, illetve
• 12 havi kamatmentes részletet kapnak 2014 januárjától nem csak az első lakást szerzők, hanem mindenki, aki igényli azt.
• Haszonélvezeti, özvegyi joggal terhelt vásárlás esetén a vagyoni értékű jog összegét le kell vonni az ingatlan értékéből az illeték számítása előtt.

Az adó

Az szja (személyi jövedelemadó) törvény szerint adózni kell az ingatlan átruházás, vagyoni értékű jog átruházása (visszterhes alapítása, átruházása, megszüntetése ilyen jogról való végleges lemondása) után. Azon a napon számít megszerzettnek a jövedelem, amelyik napon a földhivatalhoz benyújtják az erről szóló okiratot. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez nem kötött vagyoni értékű jog esetén a szerződés kelte a mérvadó.

Szja fizetése is csak akkor merülhet fel, ha

• az eladó az ingatlant a vásárlást követő 5 éven belül értékesíti, és
• az ingatlan értékesítésére nagyobb vételáron kerül sor, mint amilyen összeget az eladó az ingatlan megszerzésére fordított.

2017. január 1-jétől megszűnik a lakó- és más rendeltetésű ingatlanok közötti megkülönböztetés, vagyis 2017. január 1-jétől az ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén a szerzési évet követő évet elsőnek tekintve az 5. évben értékesített ingatlanból származó jövedelmet az adóbevallásban nem kell szerepeltetni és utána adót sem kell fizetni.

Az szja mértéke (ha például a lakást a vásárlását követő 5 éven belül és drágábban értékesítik, mint amilyen összeget a vásárlásra fordítottak): az adó alapjának 15 %-a. Az ingatlan szerzéskori és eladáskori vételára közötti különbözet lesz az szja alapja, és a szerzés időpontjától függően az így megkapott összegből az alábbi mértékben számítandó ki a fizetendő adó:

Az szja alapját csökkenthetik az ingatlan eladásához, szerzéséhez kapcsolódó költségek, és minden az ingatlan értékét növelő beruházáshoz kapcsolódó költség. Ezeket a költségeket számlával kell tudni igazolni.

Az ingatlanok adás-vétele során felmerülő adók kiszámolásához részletes segítséget nyújt a NAV oldala:

https://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/ing_kalk   http://origoingatlan.hu/ingatlan-illetek-kalkulator/ - kalkulátorok

Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek https://epitesijog.hu/resources/2019/01/yCAJQ42W.pdf 2023 évi adókötelezettségének alapvető szabályai